Книга будет полезна тем, кто уже прошел начальный уровень, хотел бы расширить словарный запас и научиться говорить живым, естественным венгерским языком. Пособие состоит из пятидесяти глав-разделов, каждая из которых включает тематический текст, двадцать вопросов к тексту и два микро текста-тренинга. Языковой материал усваивается легко, так как самые важные слова и грамматические структуры повторяются в текстах, вопросах и тренингах. Основанное на методе Речевой плазмы (the Speech Plasma Method), пособие учит говорить и думать на венгерском языке без использования родного языка.
1. T'ema Lakhat'as
Annyi k"ul"onb"oz"o sz'all'as l'etezik. A v'arosokban a legt"obb ember lak'asokban 'el. Ha nagyon gazdagok, akkor megengedhetnek maguknak egy nagy h'azat a nagyv'arosban. De ezek 'altal'aban nagyon dr'ag'ak. Kisebb v'arosokban az emberek csal'adi-, iker- vagy n'eha sorh'azakban laknak. Ezeket a viktori'anus korban 'ep'itett'ek munk'asok sz'am'ara, de most nagyon n'epszer"uek. 'Es a nagyv'arosokban persze vannak sokemeletes h'azak is. Ezek t'izt"ol h'usz emeletig b'armilyen magasak lehetnek. Ezek 'altal'aban azoknak a csal'adoknak k'esz"ultek, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy h'azat vagy lak'ast vegyenek. Angli'aban ezek 'altal'aban nem olyan sz'epek. R'egi 'ep"uletek. N'eh'anyuk igen koszos. Nagyon neh'ez a kisgyerekes csal'adoknak ott 'elni. A huszadik, vagy a harmincadik emeleten laknak 'es a liftek gyakran nem m"uk"odnek. Az ilyen h'azakkal rengeteg probl'ema van. A di'akok gyakran k"oz"osen b'erelnek lak'ast. Azt'an, amikor munk'at kapnak 'es megh'azasodnak, szeretn'enek egy h'azat vagy egy lak'ast venni. 'Altal'aban huszon"ot vagy harminc 'eves koruk k"or"ul gondolnak arra, hogy vegyenek egy lak'ast vagy egy h'azat. A legt"obb embernek nincs el'eg p'enze, hogy azonnal tudjon egyet venni, ez'ert hitelt kell felvenni"uk egy bankt'ol. Egy ifj'u p'ar egy kis lak'ast vagy tal'an egy nagyon pici h'azat tud csak venni. Ezeket nevezz"uk els"o otthonoknak. N'eh'any 'ev ut'an pedig lehet, hogy 'ugy d"ontenek, gyerekeket szeretn'enek. Akkor el tudj'ak adni a pici h'azat vagy lak'ast, 'es vesznek egy valamivel nagyobbat. Az els"o otthon val'osz'in"uleg egy nappalib'ol, egy konyh'ab'ol, egy f"urd"ob"ol 'es csak egy h'al'oszob'ab'ol 'all. A h'azakban 'altal'aban legal'abb k'et h'al'o van. M'ig a f"oldszinten val'osz'in"uleg a nappali 'es az 'etkez"o vagy egy nagy konyha kap helyet. 'Es az emeleten van a f"urd"o 'es egy vagy k'et h'al'oszoba.
1. Milyen fajta sz'all'asban 'el a legt"obb ember?
2. Mit engedhetsz meg magadnak, ha gazdag vagy?
3. Olcs'obbak vagy dr'ag'abbak a h'azak a kis v'arosokban?
4. Hol 'elnek az emberek a v'arosokban?
5. Kiknek 'ep'itett'ek a sorh'azakat a Viktori'anus id"okben?
6. Csak n'eh'any toronyh'az van a nagyv'arosokban?
7. 'Altal'aban harminc-negyven emelet magasak?
8. Ugye, Angli'aban nagyon sz'epek a toronyh'azak?
9. Mi'ert neh'ez a fiatal, gyerekes csal'adoknak ott 'elni?
10. A di'akok 'altal'aban megosztj'ak a h'azakat vagy a lak'asokat?
11. Mikor akarnak a fiatalok h'azat vagy lak'ast v'as'arolni?
12. Mi'ert akarnak p'enzt k"olcs"on"ozni egy bankb'ol?
13. Egy fiatal p'ar rendszerint nagy lak'ast v'as'arol?
14. Mit jelent az „indul'o lak'as”?
15. H'any szob'aja van egy „indul'o lak'asnak”?
16. Van legal'abb k'et h'al'oszob'aja egy „indul'o lak'asnak”?
17. Mit v'as'arol egy fiatal p'ar?
18. 'Altal'aban h'any h'al'oszob'aja van egy kis h'aznak?
19. Mi van a h'az lenti r'esz'eben?
20. Mi van a h'az fenti r'esz'eben?
1. Gyakorlat
A v'arosokban sok ember 'el toronyh'azakban. Ezek k"or"ulbel"ul t'iz 'es h'usz emelet k"oz"ottiek. Ezek 'altal'aban olyan csal'adoknak vannak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy vegyenek egy h'azat vagy egy norm'alisabb lak'ast. Angli'aban ezek 'altal'aban nem valami sz'epek. "Oreg 'ep"uletek. N'eh'anyuk meglehet"osen piszkos. Nagyon neh'ez a fiatal, kisgyerekes csal'adoknak ott 'elni. Sok probl'ema van az ilyen t'ipus'u h'azakkal.
2. Gyakorlat
A fiatal p'arok kis lak'asokat vagy nagyon kicsi h'azakat v'as'arolnak. Ezeket Angli'aban „indul'o lak'asoknak” nevezik. A legt"obb embernek nincsen el'eg p'enze, hogy r"ogt"on vegyen egyet, 'igy p'enzt kell k"olcs"on"ozni"uk a bankt'ol. Egy kis kezdeti lak'asnak val'osz'in"uleg egy nappalija, egy konyh'aja, egy f"urd"oszob'aja 'es csak egy h'al'oszob'aja lesz. A h'azaknak rendszerint legal'abb k'et h'al'oszob'aja van.
2. T'ema Bankok
K"onny"u banksz'aml'at nyitni. Sok 'atlagos bank van. Ezek azok a bankok, amelyeket az emberek a mindennapok sor'an haszn'alnak. Nyithatsz egy foly'osz'aml'at. Ez egy olyan sz'amla, amit nap, mint nap haszn'alsz. Tudsz r'a p'enzt betenni vagy kivenni r'ola. Ha nyitni akarsz egyet, akkor egyszer"uen elm'esz a helyi bankba 'es azt mondod, hogy szeretn'el nyitni egy foly'osz'aml'at. Fel kell majd mutatnod egy igazolv'anyt 'es term'eszetesen majd meg kell adnod az 'alland'o lakc'imedet. Ha p'enzt szeretn'el berakni a sz'aml'adra, akkor egyszer"uen kit"oltesz egy nagyon r"ovid formanyomtatv'anyt 'es befizeted a p'enzt. Ha a sz'aml'adr'ol p'enzt szeretn'el felvenni, az ugyanez az elj'ar'as. 'Altal'aban havonta egyszer kapsz kimutat'ast a bankt'ol. Ez megmutatja, hogy mennyi p'enz van a sz'aml'adon. A legt"obb bank havonta levonja a kezel'esi k"olts'eget. Term'eszetesen az egy komoly helyzet, ha t"obb p'enzt k"oltesz, mint amennyi a sz'aml'adon van. 'Es a bank ilyenkor biztosan megk'er t'eged, hogy amilyen hamar csak lehets'eges, fizesd vissza a p'enzt. 'Es a bankkamatot fog felsz'amolni. Azonban, ha p'enzre van sz"uks'eged, a bankt'ol mindig k'erhetsz k"olcs"on egy bizonyos "osszeget. Ezt hitelnek h'ivj'ak. Ezt term'eszetesen h'onapr'ol-h'onapra kell t"orlesztened. 'Es kamatot is kell fizetned. 'Es term'eszetesen, ha a v'as'arl'ashoz p'enzre van sz"uks'eged, akkor nem kell felt'etlen"ul a bankba menned. Haszn'alhatod a „falon l'ev"o ny'il'ast”. Ez a bankautomata. Egyszer"uen csak be"ut"od a PIN k'ododat, megmondod, mennyi p'enzt akarsz, 'es az automata kiadja neked. A m'asik fajta sz'amla a takar'eksz'amla. P'enzt takar'itasz meg vele. Azt hiszem, mindenkinek van hitelk'arty'aja, de a hitelk'arty'akkal nagyon 'ovatosan kell b'annod. Sz'oval, ha mindig 'eszben tartod, hogy a bank c'elja nem az, hogy seg'itsen neked, hanem hogy min'el t"obb p'enzt sajtoljon ki bel"oled, akkor minden rendben lesz.
1. K"onny"u banksz'aml'at nyitni?
2. Mik az 'atlagos bankok?
3. Mi a foly'osz'amla?
4. Mit kezdhetsz egy foly'osz'aml'aval?
5. Mit kell tenned, ha egy foly'osz'aml'at akarsz nyitni?
6. Be kell mutatnod egy igazolv'anyt a bankban?
7. Hogy fizethetsz be p'enzt a sz'aml'adra?
8. Hogy vehetsz ki p'enzt a sz'aml'adr'ol?
9. Milyen gyakran kapsz kimutat'ast a bankt'ol?
10. Ugye, nem kell fizetned a banki szolg'altat'asok'ert?
11. Mi t"ort'enik, ha t"obb p'enzt k"oltesz, mint amennyid van?
12. Mit tehetsz, ha t"obb p'enzre van sz"uks'eged?
13. Hogy kell visszafizetned a k"olcs"ont?
14. Mit haszn'alhatsz, ha a bev'as'arl'ashoz p'enzre van sz"uks'eged?
15. Hogy h'ivj'ak a „falon l'ev"o ny'il'ast”?
16. Hogyan szerezhetsz p'enzt a bankautomat'ab'ol?
17. Nagyon kev'es embernek van manaps'ag hitelk'arty'aja, ugye?
18. Mindenkinek van hitelk'arty'aja, nemde?
19. Mi'ert kell nagyon 'ovatosnak lenned a hitelk'arty'akkal?